Egy nemzet konyhája a focihoz hasonlóan viszonylag pontos lenyomata a társadalomnak és az idők folyamán az embereket ért hatásoknak, érdemes egy pár szó erejéig tehát itt elidőzni. A dél-afrikai konyha az ország történelmének megfelelően változatos is, meg nem is. Ez első olvasatra bizonyára ellentmondásnak tűnik, de nem az, pár sorral lejjebb jön majd az ellentmondás feloldása is.
Változatos, mert az elmúlt pár száz évben Dél-Afrikát rengeteg külső és belső hatás érte, olyannyira, hogy még máig is ezt nyögi, munkanélküliség, bűnözés, hatalmas társadalmi egyenlőtlenség és a többi formájában. Az ország egy igazi olvasztótégely: portugálok, búrok, angolok, zuluk, bantuk, indiaiak, malájok és még lehetne hosszan sorolni. Mindenki hozta magával a saját gasztronómiai kultúráját, helyi viszonyokhoz adaptálva, de mivel az ország földrajzilag is elég változatos, ez általában nem jelentett nagy kompromisszumot. Ezek a helyi közösségek a mai napig ragaszkodnak saját konyhájukhoz, így pl. Fokváros környékén maláj, Durbanban pedig indiai ételekkel lehet gyakran találkozni.
Ami igazán tényleg jellegzetesen afrikáner dolog, olyannyira, hogy az etnikai határokat is sikerült áttörnie, az a braai. Azaz grillezés, mint társadalmi esemény. Fekete vagy fehér, szegény vagy gazdag, ha megteheti, hétvégenként ez a fő program. Hogy mi kerül a grillrácsra, végül is mindegy, csak hús legyen. Marha, disznó, csirke, strucc, kudu, krokodil, ha mozog, grillre vele. A húst hússal vonalat erősíti a szintén afrikáner eredetű biltong is, ami szárított hús, jobb esetben fűszerezett, főleg marha és strucc. Ha nagyon nincs más, túl lehet vele élni pár órát, de ez minden pozitívum amit el lehet mondani róla.
Van azonban egy még nagyobb közös nevező is a dél-afrikai étkezési szokásokban, ez pedig a gyorséttermek. Hihetetlenül népszerűek, mindenhol megtalálhatóak, és ez az amiért mégsem annyira változatos a dél-afrikai konyha, mert egy idő után unalmasak. A nagyobb városokon kívül igazi kihívás olyan helyet találni, ahova csak úgy be lehet ülni megenni vmit ami nem hamburger és (amerikai) pizza.
A nagy amerikai láncokon kívül (úgymint KFC, Wimpy, érdekes módon McDonald's-ból nagyon kevés van) van néhány hazai versenyző is, amelyek minőségben simán verik az amerikaiakat. Az Ocean Basket-ről már zsolozsmáztam a kezdet kezdetén, mint legjobb dologról, ami az emberrel történhet fast food téren, ha szereti a halat. De ha nem, akkor sem kell kétségbe esni, van még két lánc ami hasonló színvonalat nyújt: a Nando's csirkében utazik (a grillcsirkéjük meglepően jó), a Spur pedig tipikus steakhouse az igényesebb fajtából, kicsit erőltett amerikai indiános designnal, persze steaken kívül minden más kötelező gyorséttermi kellék is megtalálható az étlapon, úgy mint burgerek, fish and chips, stb. A negyedik versenyző a Steers igazi junk food a Wimpy-McDonald's vonalat követve, csak éhhalál szélén ajánlott.
Ha már hamburger, mindenképpen szót kell ejteni Dél-Afrika legjobb hamburgeréről, ami Fokvárosban a Royale Eatery-ben kapható. Ez nem egy lánc, hanem csak egy sima étterem, alig pár asztallal, de mindig tele van. Long St. 279, ha valaki arra jár, ne hagyja ki. A másik erősen ajánlott kategóriába sorolható hely a Moorcroft Manor étterme Himeville-ben, a Sani Pass felé a lesothoi határhoz közel. A legkellemesebb vacsoraélmény kötődik a helyhez, szó szerint élmény, az ember visszarepül időben legalább száz évet. A vacsora a szalonban kezdődik, ahol kandalló mellett hatalmas fotelekben előbb kiválasztja az ételt, elfogyaszt egy-két italt, aztán ha kész a fogás, átinvitálják az étterem részbe, mindez szolgák hadával, tökéletes kiszolgálással. Mindezek mellett a konyha is kiváló. Feltűnő volt az idős angol vendégek túlsúlya. Mindkét értelemben.
A dél-afrikai borokról valószínűleg mindenki hallott már, aki a témába kicsit is beleásta magát, az ország délkeleti részén egészen kiváló pincészetek találhatók. Ennek ellenére a nemzeti ital egyértelműen a sör. A South African Breweries egyike a legnagyobb multinacionális sörkonszerneknek, olyan neves és kevésbé neves márkákkal a tagjai között, mint Pilsner Urquell, Dreher, Arany Ászok. A helyiek közül nálam a Castle Lager volt a favorit. Mint minden rendes alkoholproblémákkal küzdő országban, alkoholt nem lehet akárhol vételezni, csak külön erre a célra fenntartott liquor store-okban. Ez alól kivételt képeznek a borok, amelyek furcsa mód bármelyik boltban vagy szupermarketban hozzáférhetőek. Vasárnap viszont ott sem.
