HTML

Kontakt

Ha kérdésed, megjegyzésed van, itt írhatsz nekem

Rocinha

Címkék: város brazília dél amerika

2011.08.31. 23:50 | martonlistar

Az előző bejegyzésben annyi szépet és jót írtam Rióról, hogy már-már azt hihetné a gyanútlan olvasó, hogy tényleg igaza van Lukács Lacinak, azaz mindig kék a tenger és sohasem éhesek a cápák. Pedig erről szó sincs, cápából nagyon is sok van Rióban és nagyon is éhesek tudnak lenni. A bűnözés komoly probléma a városban, olyannyira, hogy a világ legveszélyesebb városairól összeállított toplistákban már évtizedek óta bérelt helye van. A 2014-es foci VB-re és a 2016-os olimpiára való felkészülés jegyében azonban már városvezetés és a kormány kezdi komolyan venni a dolgot és próbálja meg menteni a még menthetőt. Ennek köszönhetően Rio ma már jóval biztonságosabb hely, mint akár csak néhány éve is volt, bár problémák azonban még mindig bőven akadnak.

 

A favela a dél-afrikai township brazil megfelelője, azaz bádogviskókból álló nyomornegyed. Kialakulásuk is nagyon hasonló, annak ellenére, hogy Brazíliában a kormány sohasem volt nyíltan diszkriminatív, alapvetően mégis a felszabadított rabszolgák illegális lakóhelyeikből alakultak ki a favelák. Ad-hoc építkezés, infrastruktúra hiánya, mélyszegénység, azaz a bűnözés melegágya. Száz éve még jó ötletnek tűnt, hogy hagyjuk csak a csórókat nyomorogni a saját mocskukban, azonban a kritikus tömeget elérve kezdték szépen átvenni az irányítást a bűnszövetkezetek, és immáron a favelák olyan részei lettek az országnak, ahol a brazil államnak szó szerint semmilyen befolyása nincsen. APEH meg ilyenek, ugyanmár. A rendőrök nem mernek bemenni. De a katonák is csak akkor, ha elegen vannak.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ehhez az idillinek semmiképpen nem nevezhető állapothoz jön még a szegénység egy másik velejárója a születésszám robbanásszerű növekedése, aminek köszönhetően az elmúlt 40 évben óvatos becslések szerint is minimum megduplázódott a favelákban élők száma. Csak Rióban ma kb. 700 favelát tartanak számon (nem elírás), ami egy iszonyatos szám. Ezek között persze akad jónéhány mikrofavela is, a teljes lista megtekintéséhez a wikipedia vonatkozó portugál nyelvű oldalát tudom ajánlani. A riói favelák közül a legnagyobb és egyben az egyik leghírhedtebb is Rocinha, ami csak néhány percnyi autóútra van az egyik legmenőbbnek számító negyedtől, Leblontól. Hivatalos szám nincsen, a becslések kb. 150 és 300 ezer közé teszik a Rocinhaban lakók számát.

 

A favelalátogatás Dél-Afrikához hasonlóan mára szintén turistalátványosság lett. Mint oly sok minden, ez is a pénzről szól. A kedves érdeklődő a pénzéért cserébe betekintést kaphat egy olyan világba, ahova egyébként esélye sem lenne eljutni, legalább is anélkül hogy telepumpálnák ólommal. A guide szintén kap valamennyi pénzt, ahogyan a favelát uraló aktuális drogmaffia is, aki cserébe kvázi védettséget biztosít a túra során, már persze ha hajlandó betartani néhány egyszerű alapszabályt. Jelen esetben ez úgy nézett ki, hogy miután összegyűlt az ötfős csoport, a guide felhívta a contactját, hogy na akkor most indulnánk, mehetünk-e. Miután megkapta a belépési engedélyt, elindultunk. Rocinha egy hegy oldalában kezdődik, egy keskeny hajtűkanyar után, szó szerint néhány percnyi autóútra Leblontól. A kanyarban pedig ott állt egy huszonéves csávó géppisztollyal a kezében, a guide köszönt neki, amaz biccentett és mehettünk tovább.

 

 

 

 

 

 

 

 

A géppisztolyos gyerek természetesen nem tégla volt, vagy valami egyéb építőipari elem a rendőrségtől, hanem a favelát uraló banda egyik tagja. Akkor és ott, élet-halál ura. Ha olyasvalaki bukkanna fel a kanyarban, akinek érkezéséről nincs tudomása, vagy nem helyi, vagy nem csak egyszerűen nem szimpi, akkor sor kerülhet egy kellemetlen beszélgetésre, hogy mégis mi járatban van errefelé. A rendőrautó pedig egyenesen nem kívánatos elemnek számít errefelé, azaz először lő, aztán kérdez. Rióban ezért nem nagyon éri meg autóval eltévedni. Egyébként is, a fickó valószínűleg jóval hamarabb tudja, hogy egy gyanús elem közeledik a favela felé, mint maga a gyanús elem, ugyanis rajta kívül is őrszemek sokasága pásztázza a favelába vezető utakat napi 24 órában ás rögtön megye a drót, ha valami nem stimmel. Viszonylag könnyű dolguk van, mivel egy hegy oldalán van az egész kóceráj és kevés az odavezető út is.

 

A banda technikai felszereltsége lenyűgöző, infravörös távcsőtől kezdve az amerikai tengerészgyalogságnál használt legújabb M4-es gépfegyverekig minden megtalálhatók náluk. Nem vagyok szaki, ezt az egyébként amerikai-brazil kettős állampolgár semi-tough guide mondta. Rocinhaban tehát esélye nincs a brazil rendőrségnek, a csávók egyértelműen jobban vannak felszerelve minden téren, és természetesen nem Rocinha az egyetlen ilyen favela Rióban. Ezért van az, hogy a brazil hatóságoknak egyetlen lehetőségük van csak, ha a hadsereg tankokkal indul meg ellenük egy tökéletesen összehangolt akcióban, már ha nem köpi be valaki őket a rendőrségnél. Legutóbb januárban volt egy hasonló akció, vélhetően nem utoljára. Az ilyenek általában mindig a nemzetközi hírműsorok vezető témái lesznek. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A favelalátogatás mindezekkel együtt is biztonságosnak mondható, a legnagyobb kockázati tényező tényleg az, ha éppen a látogatás alatt indul meg egy ilyen titkos hadművelet. Amelyeket amúgy, szintén a guide elmondása alapján, előszeretettel időzítenek vasárnap reggelre, tehát vasárnaponként csak óvatosan azzal a favelalátogatással. A másik természetesen, ha az ember nem tartja be a játékszabályokat, de hát a vendég viselkedjék vendégként. A bandának nem érdeke a vérontás, csak akkor használják a fegyvereket, ha nagyon muszáj. Ezek a játékszabályok alapvetően rém egyszerűek: nem szabad kihúzni a gyufát. A srácok érthető módon nem nagyon szeretnek géppisztollyal pózolni, nem abból a fajtából valók. Nekik ez munka, nem szórakozás, a helyzet pedig egyértelműen nem olyan, hogy érdemes lenne kockáztatni. Ahol az ember engedélyt kap a fotózásra, ott fotózik, ahol nem, ott meg kussol. A favelatúra elsődleges feltétele egy megbízható és jó guide, aki tudja, hol szeret a cápa.

 

Az élet egyébként teljesen normális módon zajlik a favelában, sőt Rocinha valójában jóval fejlettebb, mint egy tetszőlegesen kiválasztott kelet-európai cigánytelep. Vagy bármi Bangladesban. Áram szinte mindehol van, többnyire víz és csatorna is, de Rocinhanak saját kórháza is van, pár éve pedig még McDonalds is volt, de azóta bezárt. Az áramot természetesen mindenki lopja, emiatt helyenként egészen hajmeresztő megoldásokat lehet látni az utcán, a bolíviai iskola nyomán. Amiért itt veszélyesebb, hogy mivel alapvetően hegyoldalra épült egész Rocinha, néhol fejmagasságban futnak a vezetékek és a különböző ráaggatott tákolmányok, így nagyon résen kell lenni, hogy hova nyúl/megy az ember.

 

Szó sincs tehát arról, hogy a favelában halomra lőnék egymást az emberek, ez egy teljesen átlagos szegénynegyed, ahol szintén emberek laknak és élik az életüket, csak éppen nem a rendőrség az úr, hanem az aktuális bűnbanda. Erről sokan hajlamosak megfeledkezni, hogy Úristen, Rio meg favela, milyen veszélyes, meg különben is. Azonban ugyanolyan emberek laknak ott is, mint bárhol máshol a világon, két kezük van és két lábuk, a nőknek meg két mellük is, és ugyanolyan igényeik vannak, mint bárki másnak a világon: enni, inni, dolgozni, aludni, szeretni, gyerek nevelni, stb. Mindössze arról van szó, hogy nekik ezt dobta a gép.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindazonáltal Rocinhanak kétségkívül megvan a maga szépsége. Mivel teljesen adhoc módon épülnek a házak, mindenféle tervezési és engedélyezési folyamat nélkül, ezért az egész hegyoldal olyan valamiféle rendezett káosz benyomását kelti. Sikátoraival és színvilágával simán lehetne akár egy középkori arab város is. Továbbá a riói környezet is ad egy olyan pluszt, ami egészen egyedivé teszi: a kilátás innen is gyönyörű, a tengerre, a város más negyedeire, bárhova. Újabb példa arra, hogy Rio bárhonnan nézve jól néz ki. Nem lennék meglepve, ha pár évtized múlva Rocinha helyén szállodák és luxusapartmanok sorakoznának.

 

Visszafelé úton természetesen minket is megállítottak a rendőrök, hiszen mindenki gyanús, aki a favelából jön. Jó. Kiszállítás, motozás, zsebek, táskák, hátha nálunk van a nagy fogás. Nem nagyon értették, hogy mi az a favela túra, miért menne bárki is önszántából a favelába. A guide szerint mindig ezt csinálják, valójában itt is pénzre megy ki a játék. Ha valakinél véletlenül drogot találnának, azt nem beviszik, hanem megpróbálják a lehető legtöbb kenőpénzt kicsalni belőle. Olyannyira, hogy a rendőrök között szó szerint versengés van, hogy ki menjen a favelához közel autósokat vegzálni. Mivel a rendszeres drogforgalom tudott dolog, és a megszerezhető baksis is, néhány rendőr még fizetni is hajlandó azért, hogy oda ossza be őt. Ez már csak így megy errefelé. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a csapat egyik hölgytagjánál valójában volt egy rakéta típusú kézifegyver, amit a tisztelt közeg nem talált meg.