HTML

Kontakt

Ha kérdésed, megjegyzésed van, itt írhatsz nekem

A fehér város

Címkék: kultúra peru város világörökség dél amerika

2011.02.28. 04:40 | martonlistar

Arequipa Dél-Peru legnagyobb városa, ehhez képest viszonylag ismeretlenül hangzik az európai fülnek, pedig a helyzet az, hogy simán megérdemelne egy kicsivel nagyobb hírverést. Cusconál például sok szempontból kellemesebb hely. Fekvése kiváló: 2350 méterrel a tengerszint fölött, ennek ellenére nincs éjjel zima, nem esik állandóan az eső, sőt inkább a nap süt, nem is akárhogy. Három hatezres vulkán magasodik a város fölé, amit szintén kevés város mondhat el magáról, Cuscohoz képest pedig maga az olcsóság, az agresszív árusokból is csak egy-kettőt tartanak mutatóba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A város természetesen nem skinhead központ és a fasizálódás útján sem indult meg bőrcsizmában a független értelmiségiek legnagyobb bánatára, a név eredete sokkal banálisabb: az épületeket hosszú évszázadokon keresztül, és részben még ma is, egy sillarnak nevezett vulkanikus kőzetből építették. Ennek a színe pedig: fehér. Nem is annyira hófehér, hanem inkább törtfehér (tehát az ideológiai síkra terelés már itt megbukik), ahhoz azonban még bőven elég, hogy egy átlagos hétköznap délelőtt vakítson az egész utca. Napszemüveg nélkül esélytelen ilyenkor közlekedni, nem tudom a helyiek hogy bírják, és főleg bírták régen.

 

Aki most azt gondolja, hogy de hát a vulkanikus kőzet az nem is fehér, annak nincs igaza, mert ezerféle vulkanikus kőzet van, és a sillar pont egy tufás kőzet és pont fehér. A sillar egy másik fontos jellemzője, hogy nagyon jól megmunkálható és ezzel éltek is az arequipai kőfaragók, de még inkább a megbízóik. Cuscohoz hasonlóan itt is rengeteg templom épült, de az árkádokat és egyszerű lakóépületeket is serényen farigcsálták. Gyakorlatilag az egész belváros kőből készült, fehér színű és már-már túldíszített. Mivel ezek az épületek szigorúan védettek, simán előfordul, hogy ma egy bank, utazási iroda vagy hasonlóan stílusidegen intézmény működik az ornamentikák mögött.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A helyi átok, a földrengés Arequipara is jó párszor lesújtott, valahol tényleg rossz ómen, ha egy város közvetlen közelében vulkán füstölög, pláne ha egyszerre három is. Ennek általában még sosem volt jó vége, földrésztől, országtól, várostól függetlenül. Az 1600-as földrengés egyszer már bedarálta az akkor még épp születendő várost, az azóta 10-40 évenként menetrendszerűen érkező földrengéseket azonban viszonylag jól viselte. Ez persze nem jelenti azt, hogy a következő esetleg ne tarolná le teljesen, mint azt a nem túl messze lévő Piscoval tette pár éve. Kár lenne pedig érte.